"A főzés könnyű fejet, nyitott lelket és meleg szívet kíván.” (Paul Gauguin)..................................... Szakács vagyok főállásban. Levesek, halak, sajtok, húsok, főzelékek, köretek, tészták, savanyúságok, saláták ezernyi variációja mellett – ha a család, a barátok ünneplésére készülök –, azért időnként bemerészkedem az édességek világába is.
Köztudott, hogy a gombák – így a laskagomba – sejtfala is tartalmaz kitint, amely az emberi szervezet által nehezen emészthető.Ez élelmezési szempontból előnyös is, meg nem is, hiszen így a gomba sokáig jóllakottság érzését biztosítja, azonban az arra érzékenyeknek emésztési kényelmetlenséget okozhat. Másrészt a kitin tanulmányok által bizonyítottan élelmi rostnak tekinthető, annak előnyös tulajdonságaival. Például fogyasztásával csökkenthető a vérkoleszterin szint, miután a kitin és a kitozán a béltraktusban csökkenti a felszívható koleszterin mennyiségét valószínűsíthetően azáltal, hogy azt magához köti azt.
Más nagygombák termőtesteivel összevetve a laskagomba kitintartalma az alacsonyabb tartományban helyezkedik el. A termesztett csiperkegombához képest fele annyi kitint tartalmaz. Kísérletekkel bizonyították, hogy kitintartalom a gomba életmódjával függ össze, a szaprofiton gombák (pl. csiperke) kitintartalma mindig magasabb, mint a farontó gombáké (pl. laskagomba, shii-take). A laskagomba alacsony kitintartalma mellett az összes élelmi rosttartalma viszont nagyon magas (a szárazanyag tartalom 33,4%-a), így fogyasztásával csökkenthető a rostszegény táplálkozás veszélye. Az élelmi rostoknak jelentős szerepe van az egészséges táplálkozásban, felnőttek esetében az ajánlott napi adagja 25 - 35 mg. A laskagombafélék esetében a poliszacharidok közül kiemelkedő jelentőségűek a glükánok. Különböző laskagomba fajtákban 2,9 - 5,3 g/kg (szárazanyagra számolva) értéket mértek. A glükánok a gombák egészségvédő vegyületei közé tartoznak.
Vitamin és ásványi anyag tartalom
A vadon termő és termesztett laskagomba fajták kémiai összetétele között jelentősebb különbség nincs, illetve a kontrollált termesztési körülményekből adódóan például toxikus elemekből (kadmium, króm, arzén) a termesztett gombák kevesebbet tartalmaznak. Meg kell említeni, hogy a laskagomba általában (a többi termesztett gombához képest) nem mutat jelentősebb toxikus elemfelvételi képességet. Ásványi elemek közül legjelentősebb a kálium- és foszfor tartalom, viszont nátriumot igen kis mennyiségben tartalmaz, ami kifejezetten kedvező például a magas vérnyomásban szenvedők illetve érrendszeri problémákkal küzdők számára is. A laskagomba nátrium szintje a csiperkegombához képest is kifejezetten alacsony, hiszen a csiperke 3,5-szer több nátriumot tartalmaz, mint a laskagomba.
Elsősorban a B-vitamin csoport egyes tagjaiból (tiamin, riboflavin, niacin, folsav) tartalmaz említésre méltó mennyiségeket. A termesztett gombák B vitamin tartalmát összehasonlító vizsgálat azt mutatja, hogy a laskagomba általában jó B-vitamin forrás, mert a B1-, B3-vitaminból és folsavból is a többi gombánál nagyobb mennyiséget tartalmaz. A B1 és B2 és B5 vitamin azonban nem hőálló.
Felhasználása a gyógyászatban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Számos ókori forrásban, így például a Védákban is említést tesznek a gombák orvosi felhasználásának jelentőségéről. A Rómaiak a gombát az istenek eledelének hívták, míg a Kínaiak az élet elixírjének tartották. A mai orvostudomány biokémiai elemzéssel igazolta az ókori feltevéseket, hogy a laskagomba fajok gyógyászati felhasználása megalapozott.
A laskagomba sejtfalát felépítő kitint a szervezet N-acetil-D-glükózaminná (glükózamin) hidrolizálja, ami hatásosnak bizonyult az degeneratív izületi elváltozások kezelésében, valamint sportolók izület és porcerősítés céljából táplálékkiegészítőként is használják.
A szárított késői laskagombában 2,8%-ban található meg a magas koleszterinszint és a keringési megbetegedések kezelésére használt lovastatin. A lovastatint természetes módon tartalmazó késői laskagomba hatásosságát a koleszterinszint csökkentésben számos állatkísérlettel bizonyították.
Tartalmazza a pleuran nevű poliszacharidot, amelyet immunstimulánsként ismernek. A pleuran hatásosságát kimutatták az intenzív edzés során bekövetkező fehérvérsejt aktivitás csökkenés kezelésében, illetve egy 2011-es 50 atlétán elvégzett 3 hónapos kísérlet során kimutatták, hogy a késői laskagombából kivont pleuran csökkentette a felső légúti megbetegedések gyakoriságát és megnövelte az atléták vérében előforduló fehérvérsejtek számát.
Kísérlettel igazolták, hogy a késői laskagomba gátolja az egyes emlő- és vastagbélrák sejtek működését, ezért potenciális szerepe lehet ezen megbetegedések kezelésében illetve megelőzésében.
