Laska-Ajvar-Tojás - vacsora

Ezek voltak hűtőszekrényemben.
Tojásos gomba lett belőlük.
Közben a szakirodalmat is tanulmányoztam laska-ügyben...







1/2 laskagomba
1 pej vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
3 evőkanál ajvar
4 db tojás
só, bors ízlésem szerint

Köztudott, hogy a gombák – így a laskagomba – sejtfala is tartalmaz kitint, amely az emberi szervezet által nehezen emészthető.Ez élelmezési szempontból előnyös is, meg nem is, hiszen így a gomba sokáig jóllakottság érzését biztosítja, azonban az arra érzékenyeknek emésztési kényelmetlenséget okozhat. Másrészt a kitin tanulmányok által bizonyítottan élelmi rostnak tekinthető, annak előnyös tulajdonságaival. Például fogyasztásával csökkenthető a vérkoleszterin szint, miután a kitin és a kitozán a béltraktusban csökkenti a felszívható koleszterin mennyiségét valószínűsíthetően azáltal, hogy azt magához köti azt.

 Más nagygombák termőtesteivel összevetve a laskagomba kitintartalma az alacsonyabb tartományban helyezkedik el. A termesztett csiperkegombához képest fele annyi kitint tartalmaz. Kísérletekkel bizonyították, hogy kitintartalom a gomba életmódjával függ össze, a szaprofiton gombák (pl. csiperke) kitintartalma mindig magasabb, mint a farontó gombáké (pl. laskagomba, shii-take). A laskagomba alacsony kitintartalma mellett az összes élelmi rosttartalma viszont nagyon magas (a szárazanyag tartalom 33,4%-a), így fogyasztásával csökkenthető a rostszegény táplálkozás veszélye. Az élelmi rostoknak jelentős szerepe van az egészséges táplálkozásban, felnőttek esetében az ajánlott napi adagja 25 - 35 mg. A laskagombafélék esetében a poliszacharidok közül kiemelkedő jelentőségűek a glükánok. Különböző laskagomba fajtákban 2,9 - 5,3 g/kg (szárazanyagra számolva) értéket mértek. A glükánok a gombák egészségvédő vegyületei közé tartoznak.

Vitamin és ásványi anyag tartalom

 A vadon termő és termesztett laskagomba fajták kémiai összetétele között jelentősebb különbség nincs, illetve a kontrollált termesztési körülményekből adódóan például toxikus elemekből (kadmium, króm, arzén) a termesztett gombák kevesebbet tartalmaznak. Meg kell említeni, hogy a laskagomba általában (a többi termesztett gombához képest) nem mutat jelentősebb toxikus elemfelvételi képességet. Ásványi elemek közül legjelentősebb a kálium- és foszfor tartalom, viszont nátriumot igen kis mennyiségben tartalmaz, ami kifejezetten kedvező például a magas vérnyomásban szenvedők illetve érrendszeri problémákkal küzdők számára is. A laskagomba nátrium szintje a csiperkegombához képest is kifejezetten alacsony, hiszen a csiperke 3,5-szer több nátriumot tartalmaz, mint a laskagomba.

Elsősorban a B-vitamin csoport egyes tagjaiból (tiamin, riboflavin, niacin, folsav) tartalmaz említésre méltó mennyiségeket. A termesztett gombák B vitamin tartalmát összehasonlító vizsgálat azt mutatja, hogy a laskagomba általában jó B-vitamin forrás, mert a B1-, B3-vitaminból és folsavból is a többi gombánál nagyobb mennyiséget tartalmaz. A B1 és B2 és B5 vitamin azonban nem hőálló.
Felhasználása a gyógyászatban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Számos ókori forrásban, így például a Védákban is említést tesznek a gombák orvosi felhasználásának jelentőségéről. A Rómaiak a gombát az istenek eledelének hívták, míg a Kínaiak az élet elixírjének tartották. A mai orvostudomány biokémiai elemzéssel igazolta az ókori feltevéseket, hogy a laskagomba fajok gyógyászati felhasználása megalapozott.

A laskagomba sejtfalát felépítő kitint a szervezet N-acetil-D-glükózaminná (glükózamin) hidrolizálja, ami hatásosnak bizonyult az degeneratív izületi elváltozások kezelésében, valamint sportolók izület és porcerősítés céljából táplálékkiegészítőként is használják.
A szárított késői laskagombában 2,8%-ban található meg a magas koleszterinszint és a keringési megbetegedések kezelésére használt lovastatin. A lovastatint természetes módon tartalmazó késői laskagomba hatásosságát a koleszterinszint csökkentésben számos állatkísérlettel bizonyították.

Tartalmazza a pleuran nevű poliszacharidot, amelyet immunstimulánsként ismernek. A pleuran hatásosságát kimutatták az intenzív edzés során bekövetkező fehérvérsejt aktivitás csökkenés kezelésében, illetve egy 2011-es 50 atlétán elvégzett 3 hónapos kísérlet során kimutatták, hogy a késői laskagombából kivont pleuran csökkentette a felső légúti megbetegedések gyakoriságát és megnövelte az atléták vérében előforduló fehérvérsejtek számát. 
Kísérlettel igazolták, hogy a késői laskagomba gátolja az egyes emlő- és vastagbélrák sejtek működését, ezért potenciális szerepe lehet ezen megbetegedések kezelésében illetve megelőzésében. 

A laskagombát főzés előtt 20 pecre sósvízbe áztattam. Majd csíkokra vágtam.
Hagymát-fokhagymát megpirítottam, majd hozzáadtam a csíkokra vágott laskagombát, a 3 evőkanál ajvart, sót borsot és összedinszteltem.

Majd hozzáöntöttem a 4 összekevert tojást, és összesütöttem. Finom diós és magos kenyérrel ettük meg vacsorára.

A csőbehúzott Brokkoli és Padlizsán esete

Nagyon tél vége van és az ember szeme már nagyon a zöldet és a színeket keresi a nagy szürkeségben. A brokkoli zöldje mellé milyen szépen illik a lila, ha hagyma, s főként, ha padlizsán. Ma csőbehúzom őket...





Hozzávalók: 

• 1 közepes fej brokkolit rózsáira szedve,
• 1 közepes padlizsánt felkarikázva
• 1 fej lilahagymát és
• 3-4 gerezd fokhagymát, felaprítva
• 1 dl olivaolajjal kikent kis méretű tepsire helyeztem,  
• ízlésem szerint sóval, borssal, őrölt mustármaggal meghintettem és 
• 2 dl vizet aláöntve alufóliával letakarva megpároltam csőbehúzva (200 fokos sütőbe téve) kb 20 percig.

• 3 dl tejet,
• 3-4 ek. tönkölylisztet,
• 3 tojást,
• sót ízlésem szerint,
• 20 dkg reszelt sajtot palacsintatészta állagúvá összekeverve ráöntöttem a csőbe húzott Brokkoli-Padlizsánra és pirulásig sütöttem. 
• Főtt barnarizs  és vegyes savanyúság volt a köret hozzá.

Saláták halványító zellerszárból

A zöldségesnél jártam a minap és gyönyörű halványító zellerre leltem.
No ebből kiváló kaukázusi kefires sajt- és jércesaláta készül a hétvégére, vegáknak és húsevőknek.

A zeller az ernyősök családjába tartozik, így közeli rokona a kapor, az édeskömény, a petrezselyem és az ánizs is. Míg a hagyományos zellernél a gumót fogyasztjuk, a szárzeller gumóját nem lehet megenni, itt a levélnyeleket fogyasztjuk. Ezek a 30-40 cm hosszú, 3-4 cm széles, ropogós, húsos részek lédúsak, kellemes, enyhén borsos ízűek. Színük lehet fehér, világossárga, zöld, pirosas és csíkos is. A belső leveleket a zeller szívének is hívják, ezek a legfinomabbak. A halványítás egyébként úgy zajlik, hogy a növekvő zellerszárat földdel eltakarják vagy eleve mély árokba vetik, így a napfény hiánya miatt elveszíti sötétzöld színét, és íze is kevésbé erőteljes. Az eljárás miatt helyesen a halványított zeller lenne az elnevezés, mégis sokan hívják halványító zellernek.
A levélnyeleket fogyasztjuk

A rostokban gazdag szárzeller nyersen a legfinomabb. A fogyókúrázók kedvelt étele, hiszen kalóriaértéke igen alacsony, 100 grammban mindössze 14 kcal van. Tartalmaz nátriumot, kalciumot, foszfort, káliumot, vasat, magnéziumot, vitaminokat és nyomelemeket is.

Az alap salátához való:

• Egy kb. 50 kg-os halványító zeller, az alsó fehér részétől és a leveleitől megtisztítva és 1x1 cm-s kockákra vágva
• 2 nagy doboz kaukázusi kefir
• 3 ek. olivaolaj
• 3 ek. mustár
• 2 k.k só
• 2 k.k bors
• 2 k.k őrölt gyömbér

Az osszetevőket alaposan összekeverem, majd kettészedem és külön-külön hozzákeverem a sajtot a vegáknak és a csirkemell-sült kockákat a húsevőknek


A sajtos változathoz:

• 20 dkg tetszőleges sajtválogatás (jó, ha füstölt sajt is van köztük) 1x1 cm kockákra vágva 

A jérce salátás változathoz:

1 fej hagymát megpirítok 1 dl olivaolajban
1 közepes csirkemellfilét felkockázok és megforgatom benne
sózom, borsozom ízlés szerint, majd 1 ek. mustárt is hozzáteszek. 
Puhulásig pirítom.
Kihűlve teszem a zellerszáras alapsalátához és összekeverem.

Egy napig jó, ha hűtőben tartjuk, hogy az ízek összeérjenek.

A SŰLTHÚS

A fotogén sárgaborsó-krémleves

Itt a tél. A száraz borsó,bab, lencse szezonja.

Így a hétvégén sárgaborsó-krémleves lesz két napra.

S hogy fotogénebb legyen, petrezselyem, kapor és pirított tökmag dizájnt kap ez az egyszerű krémleves.







A leveshez:

• 60 dkg felesborsó
• 4 db burgonya 
• 1közepes fej vöröshagyma
• 4 gerezd fokhagyma
• 2-3 tk só
• 1 kk teáskanál őrölt bors
• 2 tk. pirospaprika
• 4-5 babérlevél
• 2 tk curry
• 0,5 dl olivaolaj
• 5 liter víz

A tetejére:

• 1 ek tökmag (pirított)
• 1 csokor petrezselyem
• 1 csokor kapor

A felesborsót egy nappal a főzés előtt beáztatom.
Az olajon megpirítom az apróra vágott hagymát és fokhagymát. Majd hozzáadom a fűszereket a többször átmosott sárgaborsót és a kockára vágott burgonyát, majd felengedem vízzel.
Puhulásig főzöm, majd a babérleveket kiveszem belőle, és összeturmixolom.

Tálaláskor, a már kiszedett levesre teszem a pirított tökmagot és az apróra vágott petrezselymet vagy kaprot.

Sajtgolyóbisok

Ma falatkákkal készülök az esti bulira...













Néhány perc alatt kész.

Első lépés:
Sajtokat keresek a hűtőben. Van itt trapista, pannonia, és lám egy chilis füstölt sajt is. Kb 30-40 dkg az egész.

Második lépés:
Lereszelem a sajtokat és összekeverem.

Harmadik lépés:
Kis tálakba külön-külön teszek paprikát, lenmagpelyhet, szezámmagot, friss aprított petrezselymet.

Negyedik lépés:
Megolvasztom a sajtokat. Én most mikróban egy jénai tálban olvasztom, amíg gyúrható nem lesz.

Ötödik lépés:
Tetszőleges méretű golyóbisokat formázok belőlük. Majd meghempergetem külön-külön a paprikában, a lenmagpehelyben, a szezámmagban, a friss aprított petrezselyemben.

Hatodik lépés:
Tálalás. 


Ta-da-da-dam....

Tönköly tésztás almás pite

A bátyám születésnapjára készült a család. Mióta világ a világ az ő "tortája" az almás pite volt. Idén egy "bio-sított" változattal leptem meg.







A tésztához:

• 30 dkg  tönköly teljeskiörlésű liszt
• 30 dkg finom liszt
• 1 csomag sütőpor
• csipet só
• 2-3 e.k. xilit
• 15 dkg vaj
• 1 tojás 
• 1-2 evőkanál bio telföl
• 1 dl tej

A töltelékhez:

• 2 kg jonatán alma
• 3-4  e.k. xilit
• 2-3 e.k. rizsszirup
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1 evőkanál zsemlemorzsa
• 1/2 kéváskanál őrölj fahéj

A tetejét bekenni: 1 tojás

A töltelékhez az almát lereszeltem, hozzáadtam a xilitet, rizsszirupot, a vaníliás cukrot és a fahéjat.

A tésztához a lisztbe morzsoltam a vajat, a sót, a cukrot és a sütőport, a tojássárgáját és a tejfölt, tejet. Jól összedolgoztam.

A sütőt előmelegítettem 170 fokra. 
Tepsibe sütőpapírt tettem, a cipót két részre osztottam és az egyiket a sütőpapír nagyságúra nyújtva ráhelyeztem a sütőpapíros tepsire. Megszórtam zsemlemorzsával és rákanalaztam a reszelt almát. 
Az almarétegre fektettem a tészta másik feléből kinyújtott tésztalapot, megszurkáltam villával és bekentem a tojással. 40 perc alatt a 170 fokos sütőben aranybarnára sütöttem. 

Tetejét megszórtam fahéjas porcukorral.